Gondolatok a harmadik maraton előtt

Közeledik a 3. A 3. maratonom, mindegyik előtt írtam eddig valamit, hogy hogy érzem magam, mik a tervek. Nem múlt el a drukk, sőt tegnap kezdődött. Alig bírtam elaludni. Félmaratonnál sem múlt el a harmadik után, maraton után pedig valszeg sosem fog. Kicsit több, mint egy éve, hogy lefutottam az elsőt és majdnem 1 éve, hogy lefutottam a másodikat. Azóta nagyon sok idő eltelt. A másodikon megkaptam azt is, amire vágytam, azt az örömet, hogy megcsináltam. Úgy gondoltam, ez ilyen bakancslistás dolog, elég volt egyszer örülni. Most is az F betűs szóval tudnám leírni, hogy mi az amit érzek. Félelem. Tudom, hogy ha csak valami extra nem történik, megcsinálom. Tudom, hogy nem fogom feladni. De tudom, hogy nehéz lesz. Kiváncsi vagyok, hogy milyen lesz. Nem futottam most 30 km-t, egy félmaratont futottam idén, most teljesen máshogy alakult a felkészülésem. A triatlonozás miatt. De sokat úsztam, szóval tüdővel bírni fogom, sokat erősödött a lábam a bringán, sokat fejlődtem a résztávos edzéseken, sőt a sok téli törzsizomerősítés hatása sem maradhat el.

Nándi azt mondta a 2. teljesítménydiagnosztikán kb. 1 hónapja, hogy a számok alapján bennem van egy 4 órás maraton. De ezek csak számok. Én más számokat látok, amikor a garmin oldalon megnézem az eddigi edzéseim. Én nagyon boldog és teljesen elégedett lennék, ha sikerülne 4:30-n belül futnom, de persze bennem van, hogy jó lenne bizonyítani, jó lenne ha Nándi is büszke lenne rám és az október óta tartó közös munkánk eredményeként feltudnék mutatni egy 4 órához ennél közelebbi eredményt.

A másik oldalról meg tökre félek, hogy nem fogom bírni, elfáradok és a második fele csak szenvedés lesz és majd örülök, ha nem a legrosszabb időm futom.

Kérdeztem Nándit, hogy mi legyen a stratégia. Nem értette elsőre a kérdést. Mondom mennyivel kezdjek és mennyivel fussak a végén? Ő szimplán annyit mondott, hogy elkezded 6 percessel és nem lassulsz. Csak nevettem. Nálam eddig ez nem így működött. Hihetetlen sokat lassultam a végére. Egy, másfél percet is. 

Most megnéztem a maraton trackjeimat és a garmin szerint 6:38, 6:34-s átlagokkal futottam. Eddig azt hittem, ennél rosszabb volt. Akkor nehezebb lesz javítani. Azért is félek, mert október óta pulzuskontrollal futok és így főként lassan futottam. 6:30 körüli tempókat. Ezt elég könnyű volt megszokni. De az a tervem hogy nem futom el, igyekszem végig a 5:50-6:10 körüli tempót tartani és megerőltetni magam, hogy menjen végig. 

Annyira tervezést, mint korábban már azt hiszem nem igénylek. Lesz rajtam kompressziós szár, két zselét viszek. Már egy éve nem ettem kb zselét. 19-nél is 29-nél eszek majd egyet, 1 km a frissítő állomás előtt. Jól bereggelizek előtte és ennyi. 

Ma este elmentem futni és igazán jól esett, nagyon stresszes nap volt, lehet ezért is, de rég nem esett ilyen jól, úgy éreztem ki tudnék futni a világból és dejó lenne, ha most lenne a maraton. Aztán a végén csak bebizonyosodott az 1 órás szabály. 

Valaki kérte, hogy csináljak Angyalcipős eseményt a jövő évi Párizs maratonra. Így volt akinek úgy tűnt, hogy már az a következő célom. :) Nem, nem hinném. :) Bár ha minden terv szerint alakul, akkor idén nem ez az utolsó maratonom. :)