2013.10.08. 23:19: nézem a tavalyi SPAR maraton rövid filmjét és komolyan azon töröm a fejem, hogy vissza kéne nevezni 30-ról a 42 km-re.
Elengedtem egy
álmot, egy álmot, hogy 2013. október 13-án maratont fussak.
Mi lenne ha
menne? Lehet, hogy menne? Lehet menne úgy, hogy 24 kilométer volt az eddigi
leghosszabb távom?
És mi van ha
menne? Lehet, hogy meglehetne? Akár 5:30-al, de meglehetne?
Nem, szálljunk
le a földre. Már nálam van a rajtszám.... nem lehet visszacsinálni...
De lehetne...
De nem... A futás szárnyakat ad, a gondolataim mindenesetre most szárnyalnak.
De a földön
kell maradnom.
Tudom mi a
reális, hogy mit érzek egy-egy félmaraton után. Nem azt, hogy jaj hol van még
21 km, úgy futnék még 21 kilométert.
30 is elég
lesz, sőt ez a verseny bőven elég kihívást fog nekem tartogatni.
Sikerülni fog,
abban biztos vagyok. Az idő nem számít, nem érdekel. Csak le akarom futni, séta
nélkül.
Aztán jöhet a
következő szint.
2013.10.12.
13:00
Kimegyünk a Felvonulási térre, megnézni a tésztapartyt és benevezni egy ismerőst a 7 km-es
minimaratonra.
Nézem a kirakott
rajtlistát, ott vagyok a 30 km-en, de a maratonon is. A neten is láttam, onnan
valahogy nem töröltek ki az átnevezés ellenére.
Előző este volt egy
borozgatás, ilyenkor persze jönnek a jobbnál jobb ötletek. Aaa, vissza kell
neveznem, menni fog a maraton, nem adhatom fel az álmom, maratont akarok.
Kíváncsiságból odamegyek a
maratoni rajtszámátvételhez. Közben arra gondolok, h lehet adminisztrációs hiba
történt és nem csak a rajtlistán, de valójában a maratoni rajtcsomagom is
megvan. És ha ott van? Az egy jel, hogy le kell futnom? Vagy akkor szóljak h ez
egy tévedés és valakinek oda kellett volna adni a rajtszámom. Most akkor senki sem
lesz 1415?
De nincs ott... Mondom is a
fiúnak, h ne aggódjon nem baj... Csak egy teszt volna... Egy jel, h nem nem
kell még nekem maratont futni.
Szombat délután van, holnap 10:45-kor rajt, most már jó lenne ha beletörődnék, hogy most nem lesz maraton, csak 30 km.
Meg össze kell pakolnom, át
kell gondolnom, h mi kell, zenéket kell válogatnom, több mint 3 órányit.
Nincs nagy stratégia, csak
hogy végig fussam és ne gyalogoljak. 3:15 körüli időt tervezek.
Tudom, hogy én a végén lassulós típus vagyok, úgyhogy az elején az első 10 km-nél mindenképpen szeretnék 6 percen belül maradni. Következő 10-él meg 6:30-on belül. Hogy utána mi lesz azt nem tudom, nincs tapasztalatom. :) De mondjuk akkor 7 percen belül maradni.
Úgy látom, ahhoz képest, hogy nincs stratégiám azért ezt jól összehoztam. Tudom, hogy vannak bennem tartalékok, ezért nem árt célokat kitűzni és mondjuk megnyomni egy kicsit.
Váratlanul megint elkaptak,
hogy adjak interjút a 13. kerületi tv-nek. 1 percem volt gondolkozni, de azt
sem tudtam, mik lesznek a kérdések. Sütött a szemembe a nap, izzadt a fejem,
nem is sikerültek túl összeszedettre a gondolataim. A kérdéseknél kifejtősebb választ vártak, mint amit adnia akartam. :)
Holnap a verseny után is meg akarnak majd interjúvolni.
Most mondanám, hogy már bárcsak ott tartanánk, de nem.
Már amikor ma kimentünk a helyszínre elkapott egy kicsit az az euforikus érzés. A Nike és a Spar ebből a szempontból teljesen más mint a többi verseny. Sokkal több ember, más hangulat.
Most pedig megyek, folytatom a szénhidrátfeltöltést. :) Mert holnap rálépek a maratonhoz vezető út egyik fontos lépcsőjére, lefutom az első 30 km-es távom. :)
No comments:
Post a Comment